Egy magyar munkaóra költségének 3,9-szerese a luxemburgi az EU-ban
Téma: Munka és jövedelem
Luxemburgban 5,2-szer annyiba kerül a munkáltatónak egy ledolgozott óra, mint Bulgáriában.
2024-ben az EU-ban a munkaerőköltség 33,5 euró/óra volt. Ez a bérek és keresetek mellett a munkáltatói járulékokat és a foglalkoztatással kapcsolatos adókat is tartalmazza.
- Az adatok időszaka:
- 2024.
- Mire vonatkozik:
- az egész évre.
- Új adat:
- évente.
- Az adatkészlet frissítése:
- 2026. április 23.
Közzétéve 2026. november 7., frissítve 2026. november 12.
A rangsor
2024-ben Bulgáriában volt a legalacsonyabb egy ledolgozott óra munkaerőköltsége, 10,6 euró/óra, és Luxemburgban a legmagasabb, 54,9 euró/óra.
Egy ledolgozott óra munkaerőköltsége, euró/óra
2024Hogyan változott
Egy ledolgozott óra munkaerőköltsége az EU-ban, euró/óra
2016–20242016 és 2024 között a költség mind a 27 országban nőtt.
Egy ledolgozott óra munkaerőköltsége, euró/óra
2016 és 2024 · 2024 szerint rangsorolvaBér és egyéb költség
2024-ben a béreken és kereseteken kívüli munkaerőköltség aránya Franciaországban volt a legmagasabb, 32,0%, Romániában a legalacsonyabb, 4,8%.
A béreken és kereseteken kívüli munkaerőköltség a teljes munkaerőköltség %-ában
2024Gazdasági ágak szerint
2024-ben az EU-ban a munkaerőköltség az iparban 33,9 euró/óra, az építőiparban 30,0 euró/óra, az üzleti gazdaság szolgáltatásaiban 33,3 euró/óra, az oktatásban, egészségügyben és egyéb szolgáltatásokban 34,2 euró/óra volt.
Egy ledolgozott óra munkaerőköltsége gazdasági ágak szerint, euró/óra
2024Magyarország közelebbről
Magyarországon a béreken és kereseteken kívüli munkaerőköltség aránya 2008-ban 29,5%, 2024-ben 13,8% volt. Az EU-ban 25,5% és 24,7% volt ez az arány.
A béreken és kereseteken kívüli munkaerőköltség aránya Magyarországon és az EU-ban, %
2008–2024Az adatokról
Amit a munkáltatók átlagosan egy munkavállalójuk egy ledolgozott órájára költenek a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásoknál. Ebbe a bérek és keresetek, a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok és a foglalkoztatással kapcsolatos adók tartoznak, a kapott támogatások levonásával.
Az Eurostat szavaival: „In the context of the Labour Cost Index, Labour Costs are defined as core expenditure borne by employers for the purpose of employing staff. They include employee compensation, with wages and salaries in cash and in kind, employers' social security contributions and employment taxes regarded as labour costs minus any subsidies received, but not vocational training costs or other expenditure such as recruitment costs and spending on working clothes (by contrast with multiannual and annual labour cost data).” (forrás)
Az Eurostat becslése a nemzeti statisztikai hivatalok két forrásából. A négyévente készülő vállalati munkaerőköltség-felvétel adja a szintet, a felvételekből és adminisztratív nyilvántartásokból összeállított negyedéves munkaerőköltség-index pedig ezt vezeti tovább a következő évekre.
Hogyan értelmezhetők ezek a számok
Hogyan mérik
A munkaerőköltség az, amit a munkáltatók a munkavállalók foglalkoztatására költenek. A béreken és kereseteken kívül tartalmazza a munkáltatói társadalombiztosítási járulékokat és a foglalkoztatással kapcsolatos adókat, a támogatások levonásával. Ez nem az, amit a munkavállalók keresnek vagy hazavisznek.
A költséget a ténylegesen ledolgozott órákra osztják el, nem a fizetett órákra.
Az adatok a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, a közigazgatás és védelem, valamint a háztartások mint munkaadók nem szerepelnek benne.
A 2021-től kezdődő értékek becslések. Az Eurostat a 2020-as munkaerőköltség-felvétel szintjét a negyedéves munkaerőköltség-indexszel vezeti tovább. Ha új felvétel áll rendelkezésre, felülvizsgálja őket. A 2024-es felvétel 2026 szeptemberében jelent meg.
Az euróövezeten kívüli országok euróban kifejezett összegét az év átlagos árfolyamán számítják át. Az euróban mért változásuk ezért az árfolyamot is követi, nem csak a munkaerőköltséget.
Az összegek piaci árfolyamon számolt euróban vannak. Az országok közötti árszintkülönbségekre nincsenek kiigazítva.
Málta 2020-tól kezdődő értékei a 2016-os munkaerőköltség-felvételből vannak továbbvezetve, nem a 2020-asból.
Spanyolország és Finnország 2024-es értéke nemzeti forrásból származik.
Franciaország értékei az ország európai részére és a tengerentúli megyékre vonatkoznak, Mayotte kivételével. Ciprus adatai csak a Ciprusi Köztársaság kormánya által ellenőrzött területekre vonatkoznak.
Romániában 2018 óta a munkavállalók fizetik a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékokat. Románia bérei és keresetei ezeket a járulékokat is tartalmazzák.
Előzetes adatok
Az előzetes érték (p jelző) később még módosulhat. Ez Ausztria (2024) és Finnország (2024) értékeit érinti.
Források és adatok
Eurostat, Munkaerőköltség-szintek gazdasági ágak (NACE Rev. 2) szerint (lc_lci_lev). Az adatok frissítése: 2026. április 23. Letöltés: 2026. november 7. Licenc: CC BY 4.0.
Eurostat-metaadatok · Eurostat-módszertan
A pontos Eurostat API-lekérdezés
https://ec.europa.eu/eurostat/api/dissemination/statistics/1.0/data/lc_lci_lev?format=JSON&lang=en&freq=A&geo=AT&geo=BE&geo=BG&geo=CY&geo=CZ&geo=DE&geo=DK&geo=EE&geo=EL&geo=ES&geo=EU27_2020&geo=FI&geo=FR&geo=HR&geo=HU&geo=IE&geo=IT&geo=LT&geo=LU&geo=LV&geo=MT&geo=NL&geo=PL&geo=PT&geo=RO&geo=SE&geo=SI&geo=SK&lcstruct=D1_D4_MD5&nace_r2=B-S_X_O&unit=EURHiba bejelentése: contact [kukac] civitascope.eu
Kapcsolódó oldalak
-
Vasárnap rendszeresen dolgozik a magyar dolgozók 4,8%-a, az EU-ban 11,2%
Máltán a foglalkoztatottak 21,7%-a dolgozik rendszeresen vasárnap, Litvániában 2,7%-a (2025)
-
A magyar háztartások jövedelme a 20. az EU 27 országa között
Luxemburgban a háztartások nettó elsődleges jövedelme 36 200 PPS/fő volt, Bulgáriában 13 200 PPS/fő (2023)
-
Magyarországon ér a legkevesebbet a nettó kereset az EU-ban
Az árszintek különbségét kiszűrve egy átlagkeresetű egyedülálló dolgozó Luxemburgban 2,0-szor annyit visz haza, mint Magyarországon (2025)
-
17,3%-kal kisebb a magyar nők nyugdíja a férfiakénál, az EU-ban 24,2%-kal
Máltán a nők átlagos nyugdíja 38,5%-kal marad el a férfiakétól, Észtországban 3,5%-kal (2025)