Milyen gyorsan nőttek a lakásárak az EU országaiban
Téma: Lakhatás
Magyarországon 18,3%-kal nőttek a lakásárak, Finnországban 2,3%-kal csökkentek.
2025-ben az EU-ban 5,5%-kal nőttek a lakásárak az előző évhez képest. A lakásárindex a háztartások által vásárolt lakások árát követi.
- Az adatok időszaka:
- 2025.
- Mire vonatkozik:
- az egész évre.
- Új adat:
- évente.
- Az adatkészlet frissítése:
- 2026. október 1.
Közzétéve 2026. november 6.
A rangsor
2025-ben a változás Magyarországon volt a legnagyobb, ott 18,3%-kal nőttek a lakásárak, Finnországban a legkisebb, ott 2,3%-kal csökkentek.
Lakásárak éves átlagos változása, %
2025Évről évre
A lakásárak éves átlagos változása, %
2019 – 2025| 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| EU, | 2019: 4,9 %, | 2020: 5,6 %, | 2021: 8,4 %, | 2022: 8,0 %, | 2023: −0,3 %, | 2024: 3,4 %, | 2025: 5,5 %, | |
| 1. hely: | Magyarország, | 2019: 17,0 %, | 2020: 4,9 %, | 2021: 16,5 %, | 2022: 22,3 %, | 2023: 7,1 %, | 2024: 13,7 %, | 2025: 18,3 %, |
| 2. hely: | Portugália, | 2019: 10,0 %, | 2020: 8,8 %, | 2021: 9,4 %, | 2022: 12,6 %, | 2023: 8,2 %, | 2024: 9,1 %, | 2025: 17,6 %, |
| 3. hely: | Bulgária, | 2019: 6,0 %, | 2020: 4,6 %, | 2021: 8,7 %, | 2022: 13,8 %, | 2023: 9,9 %, | 2024: 16,5 %, | 2025: 14,6 %, |
| 4. hely: | Horvátország, | 2019: 8,8 %, | 2020: 7,3 %, | 2021: 7,5 %, | 2022: 14,8 %, | 2023: 12,1 %, | 2024: 10,4 %, | 2025: 13,9 %, |
| 5. hely: | Spanyolország, | 2019: 5,2 %, | 2020: 2,2 %, | 2021: 3,7 %, | 2022: 7,4 %, | 2023: 4,0 %, | 2024: 8,5 %, | 2025: 12,7 %, |
| 6. hely: | Szlovákia, | 2019: 9,1 %, | 2020: 9,5 %, | 2021: 6,4 %, | 2022: 13,7 %, | 2023: −0,2 %, | 2024: 3,8 %, | 2025: 12,4 %, |
| 7. hely: | Csehország, | 2019: 9,1 %, | 2020: 8,4 %, | 2021: 19,7 %, | 2022: 16,9 %, | 2023: −1,7 %, | 2024: 5,0 %, | 2025: 10,4 %, |
| 8. hely: | Litvánia, | 2019: 6,8 %, | 2020: 7,3 %, | 2021: 16,0 %, | 2022: 19,1 %, | 2023: 9,8 %, | 2024: 9,7 %, | 2025: 9,8 %, |
| 9. hely: | Hollandia, | 2019: 7,2 %, | 2020: 8,0 %, | 2021: 14,5 %, | 2022: 13,3 %, | 2023: −1,9 %, | 2024: 8,2 %, | 2025: 8,5 %, |
| 10. hely: | Lettország, | 2019: 9,0 %, | 2020: 3,5 %, | 2021: 10,9 %, | 2022: 13,8 %, | 2023: 3,7 %, | 2024: 4,2 %, | 2025: 7,6 %, |
| 11. hely: | Dánia, | 2019: 2,2 %, | 2020: 4,3 %, | 2021: 11,5 %, | 2022: 4,7 %, | 2023: −3,8 %, | 2024: 3,5 %, | 2025: 7,5 %, |
| 11. hely: | Írország, | 2019: 2,3 %, | 2020: 0,3 %, | 2021: 8,3 %, | 2022: 12,3 %, | 2023: 3,1 %, | 2024: 8,5 %, | 2025: 7,5 %, |
| 13. hely: | Szlovénia, | 2019: 6,7 %, | 2020: 4,6 %, | 2021: 11,5 %, | 2022: 14,8 %, | 2023: 7,2 %, | 2024: 7,5 %, | 2025: 7,3 %, |
| 14. hely: | Málta, | 2019: 6,1 %, | 2020: 3,4 %, | 2021: 5,1 %, | 2022: 6,7 %, | 2023: 6,2 %, | 2024: 6,7 %, | 2025: 6,0 %, |
| 15. hely: | Románia, | 2019: 3,4 %, | 2020: 4,7 %, | 2021: 4,4 %, | 2022: 7,2 %, | 2023: 3,3 %, | 2024: 5,0 %, | 2025: 5,7 %, |
| 16. hely: | Észtország, | 2019: 7,0 %, | 2020: 6,0 %, | 2021: 15,1 %, | 2022: 22,2 %, | 2023: 5,9 %, | 2024: 6,1 %, | 2025: 5,2 %, |
| 17. hely: | Lengyelország, | 2019: 8,7 %, | 2020: 10,5 %, | 2021: 9,2 %, | 2022: 11,8 %, | 2023: 8,8 %, | 2024: 15,0 %, | 2025: 4,9 %, |
| 18. hely: | Ciprus, | 2019: 8,4 %, | 2020: 5,2 %, | 2021: −1,5 %, | 2022: 6,5 %, | 2023: 9,2 %, | 2024: 7,3 %, | 2025: 4,5 %, |
| 19. hely: | Olaszország, | 2019: −0,1 %, | 2020: 1,9 %, | 2021: 2,5 %, | 2022: 3,8 %, | 2023: 1,3 %, | 2024: 3,2 %, | 2025: 4,0 %, |
| 20. hely: | Belgium, | 2019: 3,7 %, | 2020: 4,3 %, | 2021: 6,7 %, | 2022: 5,5 %, | 2023: 2,3 %, | 2024: 3,2 %, | 2025: 3,2 %, |
| 20. hely: | Németország, | 2019: 5,8 %, | 2020: 7,7 %, | 2021: 11,6 %, | 2022: 6,0 %, | 2023: −8,4 %, | 2024: −1,5 %, | 2025: 3,2 %, |
| 22. hely: | Ausztria, | 2019: 6,0 %, | 2020: 7,6 %, | 2021: 11,4 %, | 2022: 11,6 %, | 2023: −2,9 %, | 2024: −0,4 %, | 2025: 2,5 %, |
| 23. hely: | Luxemburg, | 2019: 9,5 %, | 2020: 14,5 %, | 2021: 14,0 %, | 2022: 9,5 %, | 2023: −9,1 %, | 2024: −5,2 %, | 2025: 1,6 %, |
| 24. hely: | Svédország, | 2019: 2,5 %, | 2020: 4,2 %, | 2021: 10,1 %, | 2022: 3,6 %, | 2023: −5,2 %, | 2024: 0,0 %, | 2025: 1,0 %, |
| 25. hely: | Franciaország, | 2019: 3,3 %, | 2020: 5,2 %, | 2021: 6,4 %, | 2022: 6,2 %, | 2023: −0,4 %, | 2024: −3,7 %, | 2025: 0,7 %, |
| 26. hely: | Finnország, | 2019: 0,4 %, | 2020: 1,8 %, | 2021: 4,6 %, | 2022: 1,0 %, | 2023: −6,2 %, | 2024: −3,1 %, | 2025: −2,3 %, |
A legutóbbi negyedévek
Az EU-ban a lakásárak 2025 harmadik negyedévében 5,5%-kal nőttek, 2026 második negyedévében 4,7%-kal, mindig az egy évvel korábbi negyedévhez képest.
A lakásárak változása az egy évvel korábbi negyedévhez képest, %
2025 harmadik negyedéve – 2026 második negyedéve| 2025 harmadik negyedéve | 2025 negyedik negyedéve | 2026 első negyedéve | 2026 második negyedéve | ||
|---|---|---|---|---|---|
| EU, | 2025 harmadik negyedéve: 5,5 %, | 2025 negyedik negyedéve: 5,4 %, | 2026 első negyedéve: 5,1 %, | 2026 második negyedéve: 4,7 %, | |
| 1. hely: | Magyarország, | 2025 harmadik negyedéve: 21,7 %, | 2025 negyedik negyedéve: 21,0 %, | 2026 első negyedéve: 14,1 %, | 2026 második negyedéve: 10,2 %, |
| 2. hely: | Portugália, | 2025 harmadik negyedéve: 17,7 %, | 2025 negyedik negyedéve: 18,9 %, | 2026 első negyedéve: 17,8 %, | 2026 második negyedéve: 16,5 %, |
| 3. hely: | Bulgária, | 2025 harmadik negyedéve: 15,4 %, | 2025 negyedik negyedéve: 12,6 %, | 2026 első negyedéve: 14,8 %, | 2026 második negyedéve: 15,5 %, |
| 4. hely: | Horvátország, | 2025 harmadik negyedéve: 13,3 %, | 2025 negyedik negyedéve: 15,9 %, | 2026 első negyedéve: 14,3 %, | 2026 második negyedéve: 12,7 %, |
| 5. hely: | Spanyolország, | 2025 harmadik negyedéve: 12,8 %, | 2025 negyedik negyedéve: 12,9 %, | 2026 első negyedéve: 12,8 %, | 2026 második negyedéve: 12,1 %, |
| 6. hely: | Szlovákia, | 2025 harmadik negyedéve: 13,4 %, | 2025 negyedik negyedéve: 12,8 %, | 2026 első negyedéve: 14,4 %, | 2026 második negyedéve: 13,6 %, |
| 7. hely: | Csehország, | 2025 harmadik negyedéve: 10,8 %, | 2025 negyedik negyedéve: 10,3 %, | 2026 első negyedéve: 10,0 %, | 2026 második negyedéve: 8,6 %, |
| 8. hely: | Litvánia, | 2025 harmadik negyedéve: 10,8 %, | 2025 negyedik negyedéve: 10,8 %, | 2026 első negyedéve: 11,9 %, | 2026 második negyedéve: 14,3 %, |
| 9. hely: | Hollandia, | 2025 harmadik negyedéve: 7,9 %, | 2025 negyedik negyedéve: 6,2 %, | 2026 első negyedéve: 5,3 %, | 2026 második negyedéve: 4,3 %, |
| 10. hely: | Lettország, | 2025 harmadik negyedéve: 7,9 %, | 2025 negyedik negyedéve: 10,5 %, | 2026 első negyedéve: 10,3 %, | 2026 második negyedéve: 11,4 %, |
| 11. hely: | Dánia, | 2025 harmadik negyedéve: 6,3 %, | 2025 negyedik negyedéve: 7,6 %, | 2026 első negyedéve: 8,2 %, | 2026 második negyedéve: 9,4 %, |
| 11. hely: | Írország, | 2025 harmadik negyedéve: 7,5 %, | 2025 negyedik negyedéve: 7,0 %, | 2026 első negyedéve: 6,8 %, | 2026 második negyedéve: 6,0 %, |
| 13. hely: | Szlovénia, | 2025 harmadik negyedéve: 7,1 %, | 2025 negyedik negyedéve: 7,4 %, | 2026 első negyedéve: 9,3 %, | 2026 második negyedéve: 9,1 %, |
| 14. hely: | Málta, | 2025 harmadik negyedéve: 6,0 %, | 2025 negyedik negyedéve: 6,3 %, | 2026 első negyedéve: 6,8 %, | 2026 második negyedéve: 6,9 %, |
| 15. hely: | Románia, | 2025 harmadik negyedéve: 6,6 %, | 2025 negyedik negyedéve: 6,7 %, | 2026 első negyedéve: 7,8 %, | 2026 második negyedéve: 12,1 %, |
| 16. hely: | Észtország, | 2025 harmadik negyedéve: 5,2 %, | 2025 negyedik negyedéve: 5,5 %, | 2026 első negyedéve: 5,9 %, | 2026 második negyedéve: 5,8 %, |
| 17. hely: | Lengyelország, | 2025 harmadik negyedéve: 4,0 %, | 2025 negyedik negyedéve: 4,3 %, | 2026 első negyedéve: 5,9 %, | 2026 második negyedéve: 6,3 %, |
| 18. hely: | Ciprus, | 2025 harmadik negyedéve: 4,2 %, | 2025 negyedik negyedéve: 6,0 %, | 2026 első negyedéve: 3,4 %, | 2026 második negyedéve: 7,9 %, |
| 19. hely: | Olaszország, | 2025 harmadik negyedéve: 3,7 %, | 2025 negyedik negyedéve: 4,0 %, | 2026 első negyedéve: 5,1 %, | 2026 második negyedéve: 4,0 %, |
| 20. hely: | Belgium, | 2025 harmadik negyedéve: 3,7 %, | 2025 negyedik negyedéve: 3,5 %, | 2026 első negyedéve: 1,9 %, | 2026 második negyedéve: 2,1 %, |
| 20. hely: | Németország, | 2025 harmadik negyedéve: 3,2 %, | 2025 negyedik negyedéve: 2,6 %, | 2026 első negyedéve: 1,2 %, | 2026 második negyedéve: 0,6 %, |
| 22. hely: | Ausztria, | 2025 harmadik negyedéve: 1,7 %, | 2025 negyedik negyedéve: 3,1 %, | 2026 első negyedéve: 2,8 %, | 2026 második negyedéve: 5,1 %, |
| 23. hely: | Luxemburg, | 2025 harmadik negyedéve: 1,0 %, | 2025 negyedik negyedéve: −0,1 %, | 2026 első negyedéve: 1,3 %, | 2026 második negyedéve: −2,2 %, |
| 24. hely: | Svédország, | 2025 harmadik negyedéve: 0,3 %, | 2025 negyedik negyedéve: 1,2 %, | 2026 első negyedéve: 2,6 %, | 2026 második negyedéve: 4,8 %, |
| 25. hely: | Franciaország, | 2025 harmadik negyedéve: 0,7 %, | 2025 negyedik negyedéve: 0,9 %, | 2026 első negyedéve: 0,0 %, | 2026 második negyedéve: −0,8 %, |
| 26. hely: | Finnország, | 2025 harmadik negyedéve: −2,7 %, | 2025 negyedik negyedéve: −2,6 %, | 2026 első negyedéve: −2,0 %, | 2026 második negyedéve: −2,7 %, |
Folyó áron és reálértéken
Reálértéken, a háztartások által vásárolt termékek és szolgáltatások áremelkedésének kiszűrése után Portugáliában 14,6%-kal nőttek a lakásárak, Finnországban 3,5%-kal csökkentek.
A lakásárak éves átlagos változása folyó áron és reálértéken, %
2025(%)
| Folyó áron | Reálértéken | |
|---|---|---|
| Legalacsonyabb | −2,3%Finnország | −3,5%Finnország |
| Legmagasabb | 18,3%Magyarország | 14,6%Portugália |
| Legmagasabb − legalacsonyabb | 20,6 százalékpont | 18,1 százalékpont |
Új és használt lakások
A lakásárak éves átlagos változása, használt és új lakások, %
2025Magyarország közelebbről
Magyarországon a lakásárindex 2015-ben 100,00, 2025-ben 366,62 volt. Az EU-ban 100,00 és 161,89 volt ugyanez.
A lakásárindex Magyarországon és az EU-ban (2015 = 100)
2015–2025Az adatokról
A háztartások által vásárolt lakások tranzakciós árának változása, a telekkel együtt.
Az Eurostat szavaival: “The house price index, abbreviated as HPI, is an index that measures the changes in the transaction prices of dwellings purchased by households.” (forrás)
A nemzeti statisztikai hivatalok által összeállított nemzeti lakásárindexek, főleg az ingatlan-adásvételek közigazgatási nyilvántartásaiból, például az ingatlan-nyilvántartásból és adóadatbázisokból, egyes országokban jelzálog-, építőipari vagy ingatlanközvetítői adatokból is. Ezekből az Eurostat állítja össze az uniós és az euróövezeti értékeket.
Hogyan értelmezhetők ezek a számok
A mutatón kívül
Görögországnak nincs harmonizált lakásárindexe. Az Eurostat a görög lakásárakat a Görög Nemzeti Bank értékbecslési árakon alapuló adataiból becsüli, és ezt a becslést használja az uniós és az euróövezeti értékekben.
Hogyan mérik
Az index azt mutatja, mennyit változtak a lakásárak, nem azt, milyen magasak. Ahol az árak gyorsan nőttek, ott a lakások még lehetnek olcsóbbak, mint egy olyan országban, ahol lassan nőttek.
Az éves ráta az egész év átlagos árszintjét veti össze az előző évével. Az Eurostat negyedéves közleményei egy negyedévet az egy évvel korábbi ugyanazon negyedévvel vetnek össze, és ezek az értékek jelentősen eltérhetnek az éves rátától.
Az index folyó áras. Nincs kiigazítva az általános inflációval, így egy emelkedés egy része csak az összes fogyasztói ár emelkedését követi.
Az index a háztartások által piaci áron vásárolt új és használt lakásokra terjed ki, akár saját lakásnak, akár kiadásra vették őket. Az ár magáé a lakásé, a telekkel együtt. A vásárlás egyéb költségei kimaradnak, ahogy a saját építésű lakások is.
Az uniós érték a nemzeti indexek átlaga, az országok gazdasági méretével súlyozva. Leginkább a nagy országokat követi.
Franciaország indexe az ország európai részére vonatkozik, a tengerentúli régiók nélkül. Olaszországé nem tartalmazza Trento és Bolzano tartományt és néhány, eltérő kataszteri rendszerű települést. Ciprusé a kormány ellenőrzése alatt álló területekre vonatkozik, Finnországé nem tartalmazza az autonóm Åland-szigeteket.
A deflált index a lakásárindexet a háztartások által vásárolt összes termék és szolgáltatás nemzeti számlák szerinti árindexével osztja el, nem a fogyasztói árindexszel. Ahol ez az árindex csökkent, ott a deflált ráta a névleges fölött van.
A deflált értékek a nemzeti számlák felülvizsgálatakor is változnak, akkor is, ha egyik érték sincs ideiglenesként jelölve.
Az uniós deflált érték az uniós lakásárindex és a háztartási fogyasztás nemzeti számlák szerinti uniós árindexének hányadosa.
Egy negyedéves ráta egy negyedév árszintjét az egy évvel korábbi ugyanazon negyedévével veti össze. Az éves ráta egy egész év átlagát az előző évével, így a kettő jelentősen eltérhet.
Törések az idősorban
A törés az idősorban (b jelző) azt jelenti, hogy az érték nem teljesen vethető össze a korábbi évekével. Ez Bulgária (2022) értékeit érinti.
Ideiglenes adatok
Az ideiglenes érték (p jelző) később még módosulhat. Ez Ausztria (2026 második negyedéve), Belgium (2026 második negyedéve), Bulgária (2026 második negyedéve), Finnország (2026 második negyedéve), Franciaország (2026 második negyedéve), Hollandia (2026 második negyedéve), Horvátország (2026 második negyedéve), Lettország (2026 második negyedéve), Luxemburg (2026 második negyedéve), Magyarország (2024, 2025, 2025 harmadik negyedéve, 2025 negyedik negyedéve, 2026 első negyedéve, 2026 második negyedéve), Málta (2025, 2025 harmadik negyedéve, 2025 negyedik negyedéve, 2026 első negyedéve, 2026 második negyedéve), Németország (2026 első negyedéve, 2026 második negyedéve), Olaszország (2026 második negyedéve), Szlovénia (2026 első negyedéve, 2026 második negyedéve) és Írország (2026 második negyedéve) értékeit érinti.
Források és adatok
Eurostat, Lakásárindex – éves adatok (prc_hpi_a). Az adatok frissítése: 2026. október 1. Letöltés: 2026. november 6. Licenc: CC BY 4.0.
Eurostat-metaadatok · Eurostat-módszertan
A pontos Eurostat API-lekérdezés
https://ec.europa.eu/eurostat/api/dissemination/statistics/1.0/data/prc_hpi_a?format=JSON&lang=en&freq=A&geo=AT&geo=BE&geo=BG&geo=CY&geo=CZ&geo=DE&geo=DK&geo=EE&geo=EL&geo=ES&geo=EU27_2020&geo=FI&geo=FR&geo=HR&geo=HU&geo=IE&geo=IT&geo=LT&geo=LU&geo=LV&geo=MT&geo=NL&geo=PL&geo=PT&geo=RO&geo=SE&geo=SI&geo=SK&purchase=TOTAL&unit=RCH_A_AVGEurostat, Deflált lakásárindex – éves adatok (tipsho10). Az adatok frissítése: 2026. november 3. Letöltés: 2026. november 6. Licenc: CC BY 4.0.
A pontos Eurostat API-lekérdezés
https://ec.europa.eu/eurostat/api/dissemination/statistics/1.0/data/tipsho10?format=JSON&lang=en&freq=A&geo=AT&geo=BE&geo=BG&geo=CY&geo=CZ&geo=DE&geo=DK&geo=EE&geo=EL&geo=ES&geo=EU27_2020&geo=FI&geo=FR&geo=HR&geo=HU&geo=IE&geo=IT&geo=LT&geo=LU&geo=LV&geo=MT&geo=NL&geo=PL&geo=PT&geo=RO&geo=SE&geo=SI&geo=SK&unit=RCH_A_AVGKapcsolódó sztorik
-
Kinek saját az otthona, és ki bérel az EU-ban
Szlovákiában az emberek 93,8%-a él a háztartása tulajdonában levő lakásban, Németországban 47,2%-a (2025)
-
Lakhatásra a jövedelem 40%-ánál többet költők az EU-ban
Görögországban az emberek 26,4%-a költ jövedelme 40%-ánál többet lakhatásra, Cipruson 2,4%-a (2025)
-
Túlzsúfolt lakások az Európai Unióban
Romániában az emberek 40,4%-a él túlzsúfolt lakásban, Cipruson 2,2%-a (2025)
-
Akik 25–34 évesen a szüleikkel élnek az EU-ban
Horvátországban a 25–34 évesek 62,3%-a a szüleivel él, Dániában csak 3,9%-a (2025)