Magyarországon 16,9% a bérszakadék, az uniós átlag 11,1%

Name: Magyarországon 16,9% a bérszakadék, az uniós átlag 11,1%, 2024
Creator: Civitascope
Published: 2026-10-28T11:57:04+00:00
License: https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/

Téma: Munka és jövedelem

Észtországban a nők átlagos órabére 18,8%-kal alacsonyabb a férfiakénál.

2024-ben az uniós átlag 11,1% volt. Ennyivel volt alacsonyabb a nők átlagos órabére a férfiakénál. A különbségbe az is beleszámít, hogy a nők és a férfiak gyakran más munkakörben és más ágazatban dolgoznak.

Az adatok időszaka:: 2024.
Mire vonatkozik:: országonként eltér.
Új adat:: évente.
Az adatkészlet frissítése:: 2026. október 27.

Közzétéve 2026. október 28., frissítve 2026. november 11.

27 / 27 EU-ország a rangsorban

A rangsor

2024-ben a nemek közötti korrigálatlan bérszakadék Észtországban volt a legmagasabb, 18,8%, és Luxemburgban a legalacsonyabb, 0,8%, ott a nők átlagos órabére volt a magasabb.

Nemek közötti korrigálatlan bérszakadék, %

2024 · az ipar, az építőipar és a szolgáltatások – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás – teljes és részmunkaidős alkalmazottai

−505101520%

EU, 11,1%

1. hely: Észtország, 18,8%

2. hely: Csehország, 18,5%

3. hely: Ausztria, 17,6%

4. hely: Magyarország, 16,9%

5. hely: Finnország, 16,3%

6. hely: Szlovákia, 15,7%

7. hely: Németország, 15,6%

8. hely: Dánia, 14,0%

9. hely: Lettország, 13,9%

10. hely: Görögország, 13,4%

11. hely: Bulgária, 12,0%

12. hely: Ciprus, 11,8%

12. hely: Franciaország, 11,8%

14. hely: Hollandia, 11,2%

14. hely: Svédország, 11,2%

16. hely: Litvánia, 10,0%

17. hely: Írország, 8,3%

18. hely: Szlovénia, 8,0%

19. hely: Spanyolország, 7,3%

20. hely: Portugália, 7,0%

21. hely: Horvátország, 6,6%

22. hely: Olaszország, 5,3%

23. hely: Málta, 4,9%

24. hely: Lengyelország, 4,0%

25. hely: Románia, 3,7%

26. hely: Belgium, 0,7%

27. hely: Luxemburg, −0,8%

A nulla alatti bérszakadék azt jelenti, hogy a nők átlagos órabére magasabb volt a férfiakénál.Olvasási útmutató: a sávok nulláról indulnak. Minden ország szerepel, amelyről van adat, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig rangsorolva, az első sorban az EU.Lengyelország és Románia kivételével minden ország és az EU értéke előzetes.Románia értéke becslés.Csehország értéke eltérő meghatározás szerint készült.Forrás: Eurostat, A nemek közötti korrigálatlan bérszakadék gazdasági tevékenység (NACE Rev. 2) szerint – a bérszerkezet-felmérés módszertanával (earn_gr_gpgr2).Grafikon: Civitascope (civitascope.eu) · CC BY 4.0 · Kép letöltése · Adatok letöltése ·

Hogyan változott

2010 és 2024 között az uniós átlag 15,8%-ról 11,1%-ra csökkent.

Nemek közötti korrigálatlan bérszakadék az EU-ban, %

2010–2024 · az ipar, az építőipar és a szolgáltatások – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás – teljes és részmunkaidős alkalmazottai

EU, évenként: 2010 15,8%, 2011 16,2%, 2012 16,4%, 2013 16,0%, 2014 15,7%, 2015 15,5%, 2016 15,1%, 2017 14,6%, 2018 14,4%, 2019 13,7%, 2020 12,7%, 2021 12,3%, 2022 12,2%, 2023 11,7%, 2024 11,1%.

Olvasási útmutató: évente egy érték, 2010 és 2024 között. A tengely nem nulláról indul, hogy a változás látszódjon.Forrás: Eurostat, A nemek közötti korrigálatlan bérszakadék gazdasági tevékenység (NACE Rev. 2) szerint – a bérszerkezet-felmérés módszertanával (earn_gr_gpgr2).Grafikon: Civitascope (civitascope.eu) · CC BY 4.0 · Kép letöltése · Adatok letöltése ·

2010 és 2024 között a bérszakadék 24 országban csökkent, 2 országban nőtt. Olaszországban 2024-ben ugyanannyi volt, mint 2010-ben.

Nemek közötti korrigálatlan bérszakadék, %

2010 és 2024 · 2024 szerint rangsorolva · az ipar, az építőipar és a szolgáltatások – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás – teljes és részmunkaidős alkalmazottai

202420102024 − 2010Különbség

01020százalékpont

EU, 2024: 11,1%, 2010: 15,8%, 2024 − 2010: −4,7 százalékpont

1. hely: Észtország, 2024: 18,8%, 2010: 27,7%, 2024 − 2010: −8,9 százalékpont

2. hely: Csehország, 2024: 18,5%, 2010: 21,6%, 2024 − 2010: −3,1 százalékpont

3. hely: Ausztria, 2024: 17,6%, 2010: 24,0%, 2024 − 2010: −6,4 százalékpont

4. hely: Magyarország, 2024: 16,9%, 2010: 17,6%, 2024 − 2010: −0,7 százalékpont

5. hely: Finnország, 2024: 16,3%, 2010: 20,3%, 2024 − 2010: −4,0 százalékpont

6. hely: Szlovákia, 2024: 15,7%, 2010: 19,6%, 2024 − 2010: −3,9 százalékpont

7. hely: Németország, 2024: 15,6%, 2010: 22,3%, 2024 − 2010: −6,7 százalékpont

8. hely: Dánia, 2024: 14,0%, 2010: 17,1%, 2024 − 2010: −3,1 százalékpont

9. hely: Lettország, 2024: 13,9%, 2010: 15,5%, 2024 − 2010: −1,6 százalékpont

10. hely: Görögország, 2024: 13,4%, 2010: 15,0%, 2024 − 2010: −1,6 százalékpont

11. hely: Bulgária, 2024: 12,0%, 2010: 13,0%, 2024 − 2010: −1,0 százalékpont

12. hely: Ciprus, 2024: 11,8%, 2010: 16,8%, 2024 − 2010: −5,0 százalékpont

12. hely: Franciaország, 2024: 11,8%, 2010: 15,6%, 2024 − 2010: −3,8 százalékpont

14. hely: Hollandia, 2024: 11,2%, 2010: 17,8%, 2024 − 2010: −6,6 százalékpont

14. hely: Svédország, 2024: 11,2%, 2010: 15,4%, 2024 − 2010: −4,2 százalékpont

16. hely: Litvánia, 2024: 10,0%, 2010: 11,9%, 2024 − 2010: −1,9 százalékpont

17. hely: Írország, 2024: 8,3%, 2010: 13,9%, 2024 − 2010: −5,6 százalékpont

18. hely: Szlovénia, 2010: 0,9%, 2024: 8,0%, 2024 − 2010: +7,1 százalékpont

19. hely: Spanyolország, 2024: 7,3%, 2010: 16,2%, 2024 − 2010: −8,9 százalékpont

20. hely: Portugália, 2024: 7,0%, 2010: 12,8%, 2024 − 2010: −5,8 százalékpont

21. hely: Horvátország, 2010: 5,7%, 2024: 6,6%, 2024 − 2010: +0,9 százalékpont

22. hely: Olaszország, 2010: 5,3%, 2024: 5,3%, 2024 − 2010: 0,0 százalékpont

23. hely: Málta, 2024: 4,9%, 2010: 7,2%, 2024 − 2010: −2,3 százalékpont

24. hely: Lengyelország, 2024: 4,0%, 2010: 4,5%, 2024 − 2010: −0,5 százalékpont

25. hely: Románia, 2024: 3,7%, 2010: 8,8%, 2024 − 2010: −5,1 százalékpont

26. hely: Belgium, 2024: 0,7%, 2010: 10,2%, 2024 − 2010: −9,5 százalékpont

27. hely: Luxemburg, 2024: −0,8%, 2010: 8,7%, 2024 − 2010: −9,5 százalékpont

A nulla alatti bérszakadék azt jelenti, hogy a nők átlagos órabére magasabb volt a férfiakénál.Az Eurostat 2010 és 2024 között törést jelez az idősorban Finnország, Magyarország, Németország és Szlovénia esetében. Ezeknél az országoknál a két érték nem teljesen összevethető.Olvasási útmutató: a nyilak a 2010. évi értéktől (körvonalas pont) a 2024. évi értékig (kitöltött pont) mutatnak. A balra mutató nyíl azt jelzi, hogy a bérszakadék csökkent. Minden érték a pontja mellett áll. A jobb oldali oszlop a különbség (2024 − 2010). Az országok sorrendje a 2024. évi érték szerint.Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia (2024) és az EU (2024) értéke előzetes.Románia (2024) értéke becslés.Csehország (2024) értéke eltérő meghatározás szerint készült.Csehország 2010. évi értékét az Eurostat nem jelöli így.Forrás: Eurostat, A nemek közötti korrigálatlan bérszakadék gazdasági tevékenység (NACE Rev. 2) szerint – a bérszerkezet-felmérés módszertanával (earn_gr_gpgr2).Grafikon: Civitascope (civitascope.eu) · CC BY 4.0 · Kép letöltése · Adatok letöltése ·

Az adatokról

A nemek közötti korrigálatlan bérszakadék azt mutatja, mennyivel alacsonyabb a nők átlagos bruttó órabére a férfiakénál, a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában. A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazottait számolja. Az uniós érték az országos bérszakadékok átlaga, az alkalmazottak számával súlyozva.

Vizsgált kör: az ipar, az építőipar és a szolgáltatások – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás – teljes és részmunkaidős alkalmazottai.

Kik nem számítanak bele:

az önfoglalkoztatók
a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai
a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat alkalmazottai
a közigazgatás, a honvédelem és a kötelező társadalombiztosítás alkalmazottai
a háztartások és a nemzetközi szervezetek alkalmazottai

Az Eurostat szavaival: „GPG = [(average gross hourly earnings of male paid employees - average gross hourly earnings of female paid employees) / average gross hourly earnings of male paid employees] expressed in %.” (forrás)

A négyévente készülő bérszerkezet-felmérés (Structure of Earnings Survey, SES). A közbülső évekre a bérszakadékot nemzeti forrásokból becsülik.

Hogyan értelmezhetők ezek a számok

Hogyan mérik

A bérszakadék korrigálatlan. Az átlagos órabéreket veti össze, és nem korrigál a foglalkoztatott nők és férfiak, illetve munkájuk jellemzőinek különbségeivel, például az ágazattal vagy a foglalkozással. Tágabb fogalmat mér, mint az egyenlő munkáért egyenlő bér elve.

A felmérési években (négyévente, legutóbb 2022-ben) a bérszakadék egy hónap órabéreit veti össze, a legtöbb országban októberét. A közbülső években az országok saját forrásaikból becsülik a bérszakadékot, a felméréshez igazítva. Ezek a források országonként eltérnek. Némelyik egy hónapot fed le, más az egész évet.

A negatív bérszakadék azt jelenti, hogy a férfiak átlagosan kevesebbet kerestek óránként, mint a nők.

Eltérő meghatározások

Csehország adata a közigazgatást és a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat is lefedi (d jelző). Az Eurostat ezt csak 2015 és 2018 között, valamint 2023-tól jelöli. Azt nem közli, hogy Csehország többi évének adatai ugyanígy készültek-e. Ez Csehország (2024) értékét érinti.

Törések az idősorban

A törés az idősorban (b jelző) azt jelenti, hogy az érték nem teljesen vethető össze a korábbi évekével. Ez Finnország (2024), Magyarország (2017, 2019), Németország (2022) és Szlovénia (2023) értékeit érinti.

Előzetes adatok

Az előzetes érték (p jelző) később még módosulhat. Ez minden ország (2024) és az EU (2023–2024) értékeit érinti, Lengyelország és Románia kivételével.

Becslések

Az e jelzésű érték becslés, nem teljes körű mérés vagy számlálás eredménye. Ez Románia (2024) értékét érinti.

Források és adatok

Eurostat, A nemek közötti korrigálatlan bérszakadék gazdasági tevékenység (NACE Rev. 2) szerint – a bérszerkezet-felmérés módszertanával (earn_gr_gpgr2). Az adatok frissítése: 2026. október 27. Letöltés: 2026. november 3. Licenc: CC BY 4.0.

Eurostat-metaadatok · Eurostat-módszertan

A pontos Eurostat API-lekérdezés

https://ec.europa.eu/eurostat/api/dissemination/statistics/1.0/data/earn_gr_gpgr2?format=JSON&lang=en&freq=A&geo=AT&geo=BE&geo=BG&geo=CY&geo=CZ&geo=DE&geo=DK&geo=EE&geo=EL&geo=ES&geo=EU27_2020&geo=FI&geo=FR&geo=HR&geo=HU&geo=IE&geo=IT&geo=LT&geo=LU&geo=LV&geo=MT&geo=NL&geo=PL&geo=PT&geo=RO&geo=SE&geo=SI&geo=SK&nace_r2=B-S_X_O&unit=PC

Hogyan számoltunk ki minden számot

Hiba bejelentése: contact [kukac] civitascope.eu

Kapcsolódó oldalak

A magyar háztartások jövedelme a 20. az EU 27 országa között
Luxemburgban a háztartások nettó elsődleges jövedelme 36 200 PPS/fő volt, Bulgáriában 13 200 PPS/fő (2023)
Magyarországon ér a legkevesebbet a nettó kereset az EU-ban
Az árszintek különbségét kiszűrve egy átlagkeresetű egyedülálló dolgozó Luxemburgban 2,0-szor annyit visz haza, mint Magyarországon (2025)
17,3%-kal kisebb a magyar nők nyugdíja a férfiakénál, az EU-ban 24,2%-kal
Máltán a nők átlagos nyugdíja 38,5%-kal marad el a férfiakétól, Észtországban 3,5%-kal (2025)
Egy magyar munkaóra költségének 3,9-szerese a luxemburgi az EU-ban
Luxemburgban 5,2-szer annyiba kerül a munkáltatónak egy ledolgozott óra, mint Bulgáriában (2024)

A teljes témakör: Munka és jövedelem