Magyarországon 26,5%-kal, az EU-ban 6,8%-kal nőtt a lakásár–jövedelem arány
Téma: Lakhatás
A háztartások jövedelméhez mérve Portugáliában 60,8%-kal nőttek a lakásárak, Romániában 42,8%-kal csökkentek.
2015 és 2025 között az EU-ban a lakásárak 6,8%-kal nőttek a háztartások jövedelméhez mérve. A lakásár–jövedelem arány akkor nő, ha a lakásárak gyorsabban nőnek a jövedelemnél.
- Az adatok időszaka:
- 2015–2025.
- Mire vonatkozik:
- a két időpont közötti változásra.
- Új adat:
- évente.
- Az adatkészlet frissítése:
- 2026. november 3.
Közzétéve 2026. november 13.
A rangsor
2015 és 2025 között Portugáliában volt a legmagasabb a változás, ott a lakásárak a jövedelemhez mérve 60,8%-kal nőttek, Romániában a legalacsonyabb, ott 42,8%-kal csökkentek.
Lakásár–jövedelem arány változása, %
2015–2025Évről évre
Az EU-ban a lakásárak a háztartások jövedelméhez mérve 2015 és 2019 között 6,4%-kal nőttek, 2015 és 2025 között 6,8%-kal.
A lakásár–jövedelem arány változása 2015 óta, %
2019 – 2025| 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| EU, | 2019: 6,4%, | 2020: 10,8%, | 2021: 13,5%, | 2022: 14,6%, | 2023: 7,0%, | 2024: 4,8%, | 2025: 6,8%, | |
| 1. hely: | Portugália, | 2019: 21,7%, | 2020: 33,0%, | 2021: 37,3%, | 2022: 43,2%, | 2023: 44,2%, | 2024: 43,5%, | 2025: 60,8%, |
| 2. hely: | Hollandia, | 2019: 16,0%, | 2020: 21,2%, | 2021: 30,6%, | 2022: 38,4%, | 2023: 26,1%, | 2024: 29,7%, | 2025: 34,3%, |
| 3. hely: | Magyarország, | 2019: 19,0%, | 2020: 19,8%, | 2021: 22,0%, | 2022: 25,3%, | 2023: 14,5%, | 2024: 16,2%, | 2025: 26,5%, |
| 4. hely: | Csehország, | 2019: 10,0%, | 2020: 12,2%, | 2021: 22,5%, | 2022: 31,1%, | 2023: 19,3%, | 2024: 19,3%, | 2025: 25,8%, |
| 5. hely: | Spanyolország, | 2019: 10,6%, | 2020: 14,7%, | 2021: 13,1%, | 2022: 16,4%, | 2023: 12,2%, | 2024: 14,5%, | 2025: 24,5%, |
| 6. hely: | Görögország, | 2019: −3,0%, | 2020: 4,5%, | 2021: 1,9%, | 2022: 6,9%, | 2023: 11,8%, | 2024: 17,2%, | 2025: 22,5%, |
| 7. hely: | Szlovénia, | 2019: 6,2%, | 2020: 6,0%, | 2021: 9,5%, | 2022: 15,7%, | 2023: 14,9%, | 2024: 16,8%, | 2025: 18,2%, |
| 8. hely: | Írország, | 2019: 13,1%, | 2020: 8,5%, | 2021: 11,0%, | 2022: 15,3%, | 2023: 9,6%, | 2024: 9,4%, | 2025: 14,4%, |
| 9. hely: | Ausztria, | 2019: 14,1%, | 2020: 21,9%, | 2021: 28,7%, | 2022: 32,5%, | 2023: 21,1%, | 2024: 12,6%, | 2025: 13,6%, |
| 10. hely: | Szlovákia, | 2019: 7,5%, | 2020: 13,1%, | 2021: 12,5%, | 2022: 16,4%, | 2023: 6,7%, | 2024: 3,0%, | 2025: 11,2%, |
| 11. hely: | Luxemburg, | 2019: 17,9%, | 2020: 26,7%, | 2021: 42,4%, | 2022: 48,8%, | 2023: 28,0%, | 2024: 17,0%, | 2025: 10,6%, |
| 12. hely: | Litvánia, | 2019: −1,8%, | 2020: −3,9%, | 2021: 0,6%, | 2022: 6,0%, | 2023: 8,8%, | 2024: 11,0%, | 2025: 10,1%, |
| 13. hely: | Észtország, | 2019: −7,0%, | 2020: −3,5%, | 2021: 2,0%, | 2022: 9,6%, | 2023: 8,0%, | 2024: 7,8%, | 2025: 9,3%, |
| 14. hely: | Dánia, | 2019: 5,9%, | 2020: 9,5%, | 2021: 17,8%, | 2022: 15,6%, | 2023: 6,0%, | 2024: 6,0%, | 2025: 9,1%, |
| 15. hely: | Lettország, | 2019: 8,1%, | 2020: 8,9%, | 2021: 9,6%, | 2022: 14,2%, | 2023: 11,5%, | 2024: 4,8%, | 2025: 6,0%, |
| 16. hely: | Németország, | 2019: 12,4%, | 2020: 18,8%, | 2021: 26,9%, | 2022: 24,6%, | 2023: 8,6%, | 2024: 2,0%, | 2025: 1,6%, |
| 17. hely: | Horvátország, | 2019: −3,5%, | 2020: 1,9%, | 2021: −2,6%, | 2022: 0,3%, | 2023: 1,3%, | 2024: −2,4%, | 2025: 1,5%, |
| 18. hely: | Belgium, | 2019: 0,4%, | 2020: 3,3%, | 2021: 4,4%, | 2022: 1,3%, | 2023: −3,4%, | 2024: −3,2%, | 2025: −2,7%, |
| 19. hely: | Lengyelország, | 2019: −2,1%, | 2020: −1,7%, | 2021: 2,3%, | 2022: 1,9%, | 2023: −2,5%, | 2024: −0,5%, | 2025: −3,7%, |
| 20. hely: | Franciaország, | 2019: 2,2%, | 2020: 6,5%, | 2021: 7,8%, | 2022: 9,5%, | 2023: 1,9%, | 2024: −5,8%, | 2025: −5,6%, |
| 21. hely: | Svédország, | 2019: 3,8%, | 2020: 7,7%, | 2021: 12,1%, | 2022: 9,2%, | 2023: −1,6%, | 2024: −5,5%, | 2025: −6,5%, |
| 22. hely: | Málta, | 2019: −0,5%, | 2020: −1,3%, | 2021: −5,5%, | 2022: −3,9%, | 2023: −6,6%, | 2024: −10,8%, | 2025: −9,4%, |
| 23. hely: | Olaszország, | 2019: −7,7%, | 2020: −4,9%, | 2021: −7,8%, | 2022: −10,1%, | 2023: −13,3%, | 2024: −13,3%, | 2025: −11,9%, |
| 24. hely: | Ciprus, | 2019: −11,4%, | 2020: −8,4%, | 2021: −14,0%, | 2022: −13,5%, | 2023: −11,6%, | 2024: −12,0%, | 2025: −12,0%, |
| 25. hely: | Bulgária, | 2019: −13,1%, | 2020: −13,7%, | 2021: −17,1%, | 2022: −18,3%, | 2023: −22,2%, | 2024: −21,4%, | 2025: −16,2%, |
| 26. hely: | Finnország, | 2019: −5,8%, | 2020: −5,4%, | 2021: −4,5%, | 2022: −7,3%, | 2023: −18,6%, | 2024: −22,6%, | 2025: −25,2%, |
| 27. hely: | Románia, | 2019: −23,6%, | 2020: −24,6%, | 2021: −29,2%, | 2022: −32,7%, | 2023: −38,6%, | 2024: −42,7%, | 2025: −42,8%, |
Az adatokról
A lakásárindex a háztartások egy lakosra jutó jövedelméhez mérve, indexként. Az arány nő, ha a lakásárak gyorsabban nőnek a jövedelemnél, vagy lassabban csökkennek, és csökken, ha lassabban nőnek.
Az Eurostat szavaival: „The house price-to-income ratio compares changes in house prices with changes in per capita household income, relative to a base year. It increases when house prices rise faster (or fall more slowly) than income, decreases when they rise more slowly, and remains unchanged when both change at the same rate.” (forrás)
Az Eurostat lakásárindexe, valamint a nemzeti számlákból a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egy lakosra jutó korrigált bruttó rendelkezésre álló jövedelme. A korrigált jövedelemben benne vannak azok a javak és szolgáltatások is, amelyeket a háztartások az államtól és ezektől az intézményektől térítés nélkül kapnak.
Hogyan értelmezhetők ezek a számok
Hogyan mérik
A számok azt vetik össze, hogyan változtak a lakásárak és hogyan a jövedelem az idő során. Azt, hogy hol drágább a lakás a jövedelemhez mérve, ez a rangsor nem mutatja meg.
Az arány a lakhatás megfizethetőségének egyik oldalát írja le. Más oldala az, hogy hány évi jövedelem kell egy lakás megvásárlásához, és az, hogy mibe kerül a vásárlás jelzáloghitelből való finanszírozása.
A jövedelem a háztartások nemzeti számlák szerinti, egy lakosra jutó korrigált bruttó rendelkezésre álló jövedelme. Ebben a pénzbeli jövedelem mellett a természetbeni társadalmi juttatások is benne vannak, vagyis azok a javak és szolgáltatások, amelyeket a háztartások az államtól térítés nélkül kapnak. Ez a teljes népesség átlaga, nem a dolgozók keresete.
Az index a háztartások által piaci áron vásárolt új és használt lakásokra terjed ki, akár saját lakásnak, akár kiadásra vették őket. Az ár magáé a lakásé, a telekkel együtt. A vásárlás egyéb költségei kimaradnak, ahogy a saját építésű lakások is.
Az értékek a lakásárindex és a nemzeti számlák felülvizsgálatakor is változnak, akkor is, ha egyik érték sincs előzetesként jelölve.
Franciaország indexe az ország európai részére vonatkozik, a tengerentúli régiók nélkül. Olaszországé nem tartalmazza Trento és Bolzano tartományt és néhány, eltérő kataszteri rendszerű települést. Ciprus indexe csak a Ciprusi Köztársaság kormánya által ellenőrzött területekre vonatkozik. Finnországé nem tartalmazza az autonóm Åland-szigeteket. Németország indexéből a 2026 első negyedévi indexig kimaradtak a 20 000 főnél kisebb baden-württembergi települések adásvételei.
Becslések
Görögország értékei az Eurostat becslései a Görög Nemzeti Bank társasházi lakásárindexéből, amely értékbecsléseken alapul (e jelző). Görögországnak nincs saját harmonizált lakásárindexe. Ez Görögország (2015, 2019–2025) értékeit érinti.
Eltérő meghatározások
Az Eurostat Bulgária 2023 és 2025 közötti értékeit eltérő meghatározás szerintinek jelöli (d jelző). Az Eurostat adatbázisában Bulgária háztartásainak korrigált jövedelme csak 2022-ig szerepel. Ez Bulgária (2023–2025) értékeit érinti.
Törések az idősorban
A törés az idősorban (b jelző) azt jelenti, hogy az érték nem teljesen vethető össze a korábbi időszakokéval. Ez Bulgária (2022) értékét érinti.
Előzetes adatok
Az előzetes érték (p jelző) később még módosulhat. Ez Bulgária (2023–2025), Görögország (2025), Magyarország (2025) és Málta (2025) értékeit érinti.
Források és adatok
Eurostat, Standardizált lakásár–jövedelem arány – éves adatok (tipsho60). Az adatok frissítése: 2026. november 3. Letöltés: 2026. november 13. Licenc: CC BY 4.0.
Eurostat-metaadatok · Eurostat-módszertan
A pontos Eurostat API-lekérdezés
https://ec.europa.eu/eurostat/api/dissemination/statistics/1.0/data/tipsho60?format=JSON&lang=en&freq=A&geo=AT&geo=BE&geo=BG&geo=CY&geo=CZ&geo=DE&geo=DK&geo=EE&geo=EL&geo=ES&geo=EU27_2020&geo=FI&geo=FR&geo=HR&geo=HU&geo=IE&geo=IT&geo=LT&geo=LU&geo=LV&geo=MT&geo=NL&geo=PL&geo=PT&geo=RO&geo=SE&geo=SI&geo=SK&unit=PTIR_I25Hiba bejelentése: contact [kukac] civitascope.eu
Kapcsolódó oldalak
-
A lakhatási költség a jövedelem 15,0%-a Magyarországon, az EU-ban 18,9%-a
Görögországban a lakhatási költségek átlagosan a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének 34,6%-át teszik ki, Cipruson 10,9%-át (2025)
-
Az EU-ban 5,5%, Magyarországon 18,3% a lakásárak növekedése
Finnországban 2,3%-kal csökkentek a lakásárak (2025)
-
A saját lakásban élők aránya Magyarországon a 4. legnagyobb az EU-ban
Szlovákiában az emberek 93,8%-a él a háztartása tulajdonában levő lakásban, Németországban 47,2%-a (2025)
-
Jövedelme 40%-a fölött költ lakhatásra a magyarok 5,3%-a, az EU-ban 7,6%
Görögországban az emberek 26,4%-a él olyan háztartásban, amely jövedelme 40%-ánál többet költ lakhatásra, Cipruson 2,4%-a (2025)